január 19, 2021

Ingyenes hanganyagok

Kedvesség Meditáció
Varga Anna (Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)

A Kedvesség Meditáció segíti az önmagadba vetett bizalom elmélyülését. Merj jó barátja lenni önmagadnak, légy kedves önmagadhoz, és támogasd magad minden helyzetben! Hiszen ezzel nem ártasz senkinek. Sőt.

Kategória: Misc
november 27, 2020

365 nap tudatos jelenlét

Kedves a "tudatos jelenlét iránt érdeklődő" Olvasó!

Szeretettel hirdetjük, hogy az ABC Pszichoterápia Facebook oldalán blogot indítunk november 29-étől: 365 nap tudatos jelenlét címmel. Ha kíváncsi vagy rá, gyere, olvasgass egy kicsit, hátha kedvet kapsz hozzá.

A tudatos jelenlét nem kínál módosult tudatállapotot és semmilyen elvont transz állapotot. Egyszerűen megtanít figyelni a jelenre, együttérezni magunkkal, másokkal és a teremtett világgal. A blogban tematikusan elrendezve kapsz ötleteket ahhoz, hogyan maradj éber erre a figyelemre.

A tematikus elrendezés azt jelenti, hogy a mindennapi életünk így az évszakok, az ünnepek és a hétköznapok változása jelöli ki azt a valóságot, ami itt és most, ebben a kultúrában körbevesz. Ezen tematikát követjük, amikor megosztjuk veletek gondolatainkat, (vagy hozzánk közelálló személyek gondolatait) és ötleteinket arról, hogy, hogyan éljük meg mélyebben saját életünket, ünnepeinket. Az egyszerű gyakorlatok által gyakorolható minőségi figyelem ezen az úton segít minket, az év minden napján.

Advent első napján indul az első nap a 365-ből, fogadjátok szeretettel! Lehet kérdezni, reagálni, kritizálni itt vagyunk, és lehetőség szerint válaszolunk.

https://www.facebook.com/abcterapia

dr. Schmidt Judit és dr. Rusznák Erzsébet

Kategória: Újdonságaink

Mindfulness gyakorlócsoport indul decembertől azoknak, akik velünk végezték a 8 hetes MBCT tréninget egyszer régen vagy nem is olyan régen :)

Célunk egy közösségi tér létrehozása, ahol:

  • mélyítheted a tanult módszereket,
  • felteheted kérdéseidet,
  • megoszthatod a hétköznapi tudatosságban szerzett örömeidet, küzdelmeidet,
  • motivációt, lendületet nyerhetsz a mindennapos gyakorláshoz,
  • közösségre találhatsz, találkozhatsz régi ismerősökkel.

A csoportok csütörtök este fél hat és 7 között zajlanak, egyelőre online térben, a későbbiekben a rendelőben.

A csoport díja jelképes: 500 ft/ alkalom.

A csoport hossza 1- 1.5 óra.

A csoport maximális létszáma 10 fő.

A csoportot ketten vezetik, dr. Rusznák Erzsébet és dr. Schmidt Judit. Mindketten akkreditált MBCT mindfulness tanárok, pszichiáter illetve pszichoterapeuta végzettséggel, 10-20 éves saját élményű meditációs és csoportvezetésben szerzett tapasztalattal.

Az első alkalmat december 30-án tartjuk. Az alábbi űrlap kitöltésével tudsz jelentkezni:  

Név: *
E-mail *
Üzenet:

 

 

Kategória: Újdonságaink

A nyár a feltöltődés, élménygyűjtés ideje, rengeteg az inger, kicsit kicsomagoljuk magunkat a sok-sok ruhából és a természet is kicsomagolja magát, körbevesz minket áradó illataival, pompázó színeivel, zsivajgó hangjaival.

Ilyenkor, közeledve a nyár vége felé, rátekinthetünk arra is, hogy mennyire tudtunk felszabadulni, feltöltődni, átengedni magunkat a természeti környezet látványának, a bőrünket érő ingereknek, a madarak hangjának, a virágok illatának - egyszóval érzékszervi tapasztalásainknak.

Ez független attól, hogy szabadságunkat élveztük vagy csak munka után bandukoltunk haza, mert a jelen befogadásához igen kevés is elég. Ha sokszor engedtük meg magunknak ezt a luxust, akkor feltöltődhettünk úgy is, ha csak napokra tudtunk kiszakadni a rutinból.

Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy mennyire tudtunk jelen lenni találkozásainkban másképpen és másokkal, így nyáridőn, a fesztiválok és szabadtéri programok és családi utazások idején.

Mennyire akartunk görcsösen másoknak megfelelni (az alakommal a strandon, az autómmal az úton, vagy a nyaralási helyeimmel a munkahelyemen), ahelyett hogy élveztük volna az élményt magát.

Mennyire tudtunk úton lenni és élvezni az úton levést? (Ahelyett, hogy csak az úti célra figyeltem volna, vagy ha már megérkeztem, rögtön a következő úti célon töprengtem volna.)

A jó hír az, hogy a „jelen levés”, a tudatosság és önmagunk (és a valóság) felszabadultabb elfogadása fejleszthető, gyakorolható képesség.

Ha van mit tanulnod ebben a műfajban, várunk szeretettel mindfulness csoportunkban!

„Tudatos jelenlét csoport” legközelebb 2019. szeptember 27-től indul, a részleteket a mindfulness csoport oldalon találod.

Búcsúzóul pedig a fent idézett vers:

A tengerparton

A végtelen világok tengerpartján gyermekek találkoznak.

A roppant ég mozdulatlan fejük felett, és a nyugtalan víz viharos. A végtelen világok tengerpartján kiabáló, táncoló gyermekek találkoznak.

Homokvárat építenek, és üres kagylókkal játszanak. Hervadt levelekből csónakokat szőnek, és mosolyogva úsztatják a mérhetetlen mélységek felett. A világok tengerpartján gyermekek játszanak. Nem tudnak úszni, és nem tudnak hálót vetni sem.

Gyöngyhalászok gyöngyre áhítozva buknak alá a mélybe, sóvár kereskedők vitorláit viszi a szél - a gyermekek pedig kavicsokat gyűjtenek, és szétszórják ismét. Nem keresnek rejtett kincseket, nem tudnak hálót vetni sem.

A tenger kacagva felviharzik, és sápadt sugarai a tengerpart mosolya. Öngyilkos hullámok érthetetlen balladákat énekelnek a gyermekeknek, mint a bölcsőt ringató anya. A tenger játszik a gyermekekkel, és sápadt sugarai a tengerpart mosolya.

Végtelen világok tengerpartján gyermekek találkoznak. Viharok kószálnak az úttalan égen, hajók törnek össze a nyugtalan vízen, a Halál jár kint – és a gyermekek játszanak. A végtelen világok tengerpartján van a gyermekek nagy találkozója.

Rabindranath Tagore (Kopácsy Margit fordítása)
Kategória: Blog

Bár időszakosan meditáltam szimbólumterápiás kiképzésem részeként, ez csak egy egzotikus kalandnak számított az életemben, és csak rövid ideig tartott. A tudatos jelenlét, amellyel szintén a pszichoterápiás képzésem keretén belül találkoztam, többet kért az eddigieknél: azt, hogy jelen lehessen a hétköznapjaimban.

Ez meglepően nehéz feladatnak bizonyult: vagy egyszerűen elfelejtettem gyakorolni, vagy, ha az ülőgyakorlatokat csináltam, idegesített, hogy csak ülök, és nem csinálok semmi hasznosat. De az oktatóm csak mondta és mondta, hogy: „ha jönnek a kritikus gondolatok vagy a sürgetettség érzése, az teljesen rendben van, de ezek csak gondolatok, térj vissza az észleléshez”. Ne hagyd abba, csak csináld, ne várj a katarzisra! (vagy a sült galambra). Közben rájöttem, hogy mennyi mindent nem csinálok, csak azért, hogy elkerüljem a kellemetlen élményeket. Mennyire nem foglalkozom azzal, hogy mire is lenne valójában szükségem, és a körülöttem állóknak. Csak szaladok a mókuskerékben és panaszkodom, hogy semmire nincs időm….

Az, hogy mégis kitartottam, amiatt történhetett, hogy ezzel a módszerrel lehet „üzletelni”,és nem kíván többet, mint napi húsz-harminc percet. Nagyon sokféle meditációs technikát kínál (némelyiket séta vagy pl. mosogatás közben is lehet végezni), amit személyessé tudok varázsolni. Tényleg olyan, mint egy igazi társ. Ehhez persze hasznos volt, hogy a kurzusok alatt megtanultam, hogy mi is az irányított figyelem. A másik dolog, ami segített, hogy állandó helyet találtam „neki” az életemben, és mintha ezzel magamnak is helyet találtam volna!

Így immár 5 éve meditálok naponta, társammá vált a módszer, és bekövetkezett a varázslat: most már tényleg több időm van, a tudatos jelenlét nem elvett, hanem hozzátett az életemhez! Jut idő a mindennapos mozgásra, többet vagyok jelen a családommal, és még a napi kis haszontalanságok is beleférnek, mint amilyen egy-egy szórakoztató film megtekintése.

Mi az, ami ehhez kellett? Egy-két eddig át nem gondolt lehetőség észrevétele, és olyan döntések meghozatala, amiket addig halogattam. Az életem a saját életemmé vált, még akkor is, ha továbbra is vannak olyan nehézségeim, melyeken nem tudok változtatni.

Summa summarum, nekem a tudatos jelenlét ezt jelenti: ha többet vagyok jelen önmagamnak, többet leszek jelen azoknak is, akik fontosak számomra. Jobban észreveszem a kis lehetőségeket is, jobban hálát adok a kis dolgokért, örömökért. A kapcsolat önmagammal kihat a kapcsolataimra másokkal, a világgal.

Milyen is a tudatos jelenlét? Teljes figyelmünkkel benne lenni az adott pillanatban. A tudatos jelenlét emellett figyelmes jelenlétet jelent. Milyen szép is a magyar nyelv! Valakire akkor mondjuk, hogy figyelmes, ha odafigyel a kis apró részletekre, és megjegyzi, ami kedves nekünk, fejében tartja a névnapunkat. Ilyen egyszerű: kicsit többet figyelni magunk és mások érzelmi szükségleteire, és kevesebbet rágódni felesleges dolgokon. Jobban észrevenni a körülöttünk lévő világ apró szépségeit, örömeit. Átadni magunkat a nyitott és éber figyelemnek, akár a fülünkkel, akár a szemünkkel, akár mozgás közben, akár a testünkre figyelve. A figyelmes jelenlét éber, mert nem veszíti el az irányt, képes visszatérni elkalandozó gondolatainktól az eredeti fókuszhoz. Tudatos, mert újból és újból vizsgálódásra késztet, hogy cselekedeteinket ne a reflexeink (rossz szokásaink, hirtelen haragunk, halogatásaink, pótcselekvéseink), hanem szabad döntéseink irányítsák.

Kategória: Blog

Agyunk plaszticitásának köszönhetően a rendszeres meditáció mérhető változásokat hozhat.

De mit is jelent a plaszticitás? Az agy egyfajta rugalmassága, valamint az a képessége, amely lehetővé teszi, hogy új ingerekhez és feladatokhoz alkalmazkodjon. Központi idegrendszeri katasztrófák esetén például az agy ennek a képességnek köszönhetően tud felépülni, és bizonyos funkciókat más agyi területek vesznek át.

Az agyi plaszticitást alátámasztó vizsgálatokat rendszeresen meditáló alanyokon is végeztek, megerősítve azt az elképzelést, amely szerint az agy felnőtt korban is képes fejlődni. Agyunk „tornáztatásával” - amit a rendszeres meditáció is jelenthet- mérhető változások jönnek létre az érzelmek kezelésében.

Richard Davidson a Wisconsin-Madison Egyetem idegtudományokkal foglalkozó professzora a rendszeresen meditáló személyeket vizsgáló tanulmányokat összegezte, és arra a következtetésre jutott, hogy már napi 30 perc rendszeres meditáció is változásokat idéz elő az agyban.

  1. Az önmegfigyelés és az önreflexió agyi régió (elülső cinguláris kéreg) vastagsága növekszik. Ez a terület felelős a figyelmünk irányításáért és a gondolkodásunk rugalmasságáért is.
  2. Nagyobb szinaptikus sűrűség volt megfigyelhető a tervezés, a problémamegoldás és a tanulás, emlékezet központjaiban (prefrontális kéreg és hippocampus - limbikus lebeny).
  3. A rendszeres mindfullness meditációkat végző egyéneknél a stresszre adott téves riasztásokért is felelős félelemközpont (amygdala) mérete és aktivitása csökken.
  4. Alacsonyabb aktivitást mértek az agy „nyugalmi hálózat” (Default Mode Network) módjában, vagyis amikor semmi célirányos agyi feladatot nem végzünk, ábrándozunk vagy figyelmet nem igénylő rutinműveleteket végzünk (például mosogatunk vagy egy sokat bejárt útvonalon autózunk). Ez a „nyugalmi hálózati” működés felelős a meditációban is megfigyelhető gondolati elkalandozásokért, és ez a tevékenység az alapja a depresszióra jellemző rágódásnak is.

Hogyan hat a mindfullness az elmenkre 2

A mindfulness és agyunk kétféle működése

Az idegtudomány szempontjából agyunk két merőben másfajta készséggel rendelkezik az információ észlelése és feldolgozása szempontjából. Egy 2007-es vizsgálatban Normann Farb (Toronto Egyetem) rávilágított arra a hatásra, amit a mindfulness meditáció gyakorol agyunk kétfajta működési módjára.

A tanulmányban a 8 hetes mindfulness tréninget elvégzők és a mindfulness tapasztalatokkal nem rendelkezők agyi tevékenysége közötti különbséget vizsgálták különböző feladatok közben, funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) készülékkel.

Az eredmények alapján a tréninget elvégzők agya szemben a várólistás „újoncok” agyával másképp működött: a jelen pillanat szenzoros (érzékszervekhez kötődő) átélésében szerepet játszó idegi területek aktívabbak voltak. Ezzel szemben a másik, a „nyugalmi hálózati” elmemód felelős agyi területek működésében markánsabb aktivitáscsökkenés volt észlelhető.

Milyen is ez a kétféle "elme-mód"?

Ezen és több más vizsgálat alapján a „nyugalmi hálózati” agyi tevékenységünk akkor aktív, amikor éppen nem végzünk semmilyen tudatos figyelmet igénylő feladatot, és agyunk „ráér” ábrándokat szőni, terveket készíteni, a múltat elemezni. Ez a mód aktivizálódik akkor is, amikor magunkról vagy másokról gondolkodunk és a tapasztalásunk a belső jelentések, értelmezések, narratívák szűrőjén keresztül éri el a tudatunkat. Ezt „narratív” idegpályának vagy működésmódnak is nevezik. Éber pillanataink nagyobb részére ez az automatikus, alapértelmezett, „narratív” agyi tevékenység a jellemző. Ennek a működésmódnak a központját agyunk prefrontális- középvonalbeli területei adják.

A vizsgálatok alapján azonban képességünk van egy teljesen másfajta, evolúciós szempontból ősibb tapasztalat szerzésére, amely agyunk más területeit mozgósítja: ez a „közvetlen érzékszervi tapasztalás” idegpályája. Az fMRI vizsgálatok alapján ilyen esetben a testélményért (jobb oldali insula), és a figyelmi fókuszváltásért (elülső cinguláris kéreg) felelős agyi területek aktivitása nő meg.

Ilyenkor nem gondolunk a múltra és a jövőre, hanem a jelen pillanat által közvetített érzékszervi ingerek útján kapcsolódunk a valósághoz.

Több tanulmány is rámutatott arra, hogy ez a kétféle tevékenység fordítva aktivizálódik, vagyis amíg a „narratív” üzemmód pihen, addig a „közvetlen érzékszervi tapasztalás” aktív. Ezért fordulhat elő, hogy amikor a vizsgára készülünk, és tele van a fejünk a tervező-elemző gondolatok sokaságával, a lakásban való járkálás közben könnyen elsiklik a tekintetünk egy kiálló küszöb felett, és hasra esünk. Ilyenkor az érzékszervi tapasztalást elnyomja a tervező-cselekvő- narratív elménk.

Szerencsére ez fordítva is igaz. Vagyis ha a közvetlen érzékszervi tapasztalásokra fókuszálunk - ami lehet egy virágzó fa látványa vagy futás közben a lábunk alatt lévő talaj érzete- ez visszafogja a narratív elménk olykor túlontúl erőteljes tevékenységét. Ebben a fókuszváltásban segít az is, ha stresszes helyzetben egy-két mélyebb levegővétellel kapcsolódunk a belső érzékszervi tapasztalásunkhoz. Ilyenkor a működésmódok közötti váltás eredményeként az elme elcsendesedik, és szorongásos gondolataink távolabb kerülnek.

Hogyan hat a mindfullness az elmenkre 1

Miért jó, hogy kétféle módban működik agyunk?

A narratív elménk kiváló stratéga, célokat felállító és megtervező „hadvezér”. Értelmezi tapasztalatainkat - bár néha hamis előfeltevések mentén -, és rendezi az önmagunkra és másokra vonatkoztatott ismereteinket, valamint biztosítja önazonosságunk folyamatos érzetét.

A közvetlen tapasztalásra támaszkodó elmeműködés, amelyet néhol „létező üzemmódnak” is neveznek, a jelen pillanat átéléseire támaszkodik. Sokkal részletgazdagabb, a valóságot árnyaltabban leképező tapasztalás. Ha szükséges, segít önképünk megváltoztatásában, , és rugalmasabban reagál a változó környezet kihívásaira is. Így kevésbé leszünk beleragadva a múlt emlékeibe és a rossz szokások útvesztőibe.

A tanulmányok alapján úgy tűnik, hogy a mindfulness gyakorlása segít a működésmódok közötti váltásban, ezáltal elősegíti a rágódás, a szorongás, és a harag keltette gondolkodási csapdákból való kikerülést. A rendszeresen meditálók könnyebben és tudatosabban irányítják elmeműködésüket. A fókuszváltás képessége gyakorlással növelhető, amelynek következtében a belső jelenlét, az úgynevezett megfigyelő én erősödik, és nagyobb tudatosság, önismeret, valamint kognitív kontroll érhető el.

Kategória: Blog

Milyen gyakran tapasztalod, kedves olvasó, hogy a múlton rágódsz? És azt, hogy a jövő elképzelt történésein szorongsz? Gyakran szinte alig vagyunk az „itt és most”-ban... A tudatos jelenlét gyakorlatai ezt a természetes képességünket erősítik.

Noha a tudatos jelenlétről nehéz beszélni, hiszen inkább élmény, semmint szavak szintjén működik, érdemes megismerkedni ezzel a jelenséggel, ami mindannyiunkban ott szunnyad.

A tudatos jelenlét természetes képességünk arra, hogy teljes figyelemmel jelen legyünk egy adott pillanatban egy adott tevékenység elvégzésében. A testi és lelki folyamatokra való ráhangolódás kiegyensúlyozottabbá teheti a túlterhelő környezetre adott reakcióinkat. Ez a képesség lehetővé teszi, hogy a figyelmünket mi irányítsuk, a tapasztalásunkat pedig a nyitott, kíváncsi hozzáállás jellemezze.

A tudatos jelenlét a "cselekvő üzemmód" helyett a "létező üzemmód" megtapasztalása.

A cselekvő üzemmód a célvezérelt helyzetek megoldásában hasznos. De ha a belső világunkat is rábízzuk, és ha például erőszakosan el akarjuk tüntetni érzéseinket, nem kívánatos gondolatainkat, már feszültség alakulhat ki a testünkben, elménkben. Ha például a feszültséget, ami bennünk keletkezik egy számunkra kellemetlen esemény nyomán, és ezt alkohollal vagy evéssel próbáljuk levezetni, elnyomni. Ha megpróbáljuk, akkor éppen fordítva, beleragadunk egyes hangulatba, érzésbe. (depresszió, szorongás, harag). Ezért van az, hogy ha pl. karácsonykor, amikor olyan "jók" akarunk lenni és elnyomjuk a konfliktusok által felszínre került haragunkat (ahelyett, hogy megbeszélnénk, de legalább felismernénk) gyakran több a feszültség, mint terveztük. Éppen így lehet „beleragadni” a rágódás csapdájába, ami egyre rosszabb hangulatot eredményez.

Egyszerűnek tűnik, ugyanakkor a mindennapokban azt is tapasztaljuk, hogy elménk és gondolataink hihetetlen gyorsasággal cikáznak egyik elvégzendő feladatról a másikra. Gyakran csak a teendők után rohanunk, és elfelejtjük, miért is tesszük mindezt.

Annak ellenére, hogy a tudatos jelenlét képessége velünk született, a mai rohanó és „azonnal oldódó” világban kevés időt szakítunk ennek a képességnek a gondozására.

Mi a mindfullness - a tudatos jelenlet allapota? - 1

A tudatos jelenlét nem igényel hitet a módszerben, hatékonyságát a tapasztalatok és tudományos vizsgálatok sorai igazolják. Íme csak néhány:

  1. A tudatos jelenlét stressz-csökkentésre alkalmazott módszerét (angolul: Mindfulness Based Stress Reduction) Jon Kabat-Zinn amerikai orvosprofesszor dolgozta ki. Számos vizsgálat kimutatta a meditáció jótékony hatását a krónikus stressznek kitett embereknél (Epel, 2009) és eredményesnek találták többek között a generalizált szorongástól és a pánikbetegségtől szenvedőknél is (Kim és mtsai, 2009).
  2. Egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy a Mindfullness tréning strukturális változásokat hoz létre az agyban, amelyek összefüggésben állnak a jobb stressztűrő képeséggel és lassítják az agy korral összefüggő öregedési folyamatait (Khoury és mtsai, 2013).
  3. Kutatások igazolják a mindfulness hatékonyságát étel- és alkoholsóvárgás leküzdésében, valamint a dohányzásról való leszokásban is (Brewer, 2009).
  4. Más eredmények azt mutatták, hogy a meditációs gyakorlatok rendszeres végzése, fejleszti a figyelmet, növeli az empátiás készséget és az általános jóllét érzését. Emellett az egészségre is jótékony hatással van, a fiziológiás paraméterek pl. stresszhormonok szintjének normalizálása útján (Jacobs és mtsai, 2011).

A tudatos jelenléten alapuló kognitív terápia (Mindfullness Based Cognitive Therapy: MBCT), integrálja a mindfullness és a kognitív terápia módszereit: ötvözve és erősítve azok hatásait, amelyet a depresszió gyógyításában világszerte kiváló eredményekkel alkalmaznak. Zindel Segal - az MBCT program kidolgozója -, kutatásaiban kimutatta, hogy a módszer- a gyógyszeres kezeléssel megegyező mértékben- hatékony a depressziós tünetek kiújulásának megelőzésében (Segal és mtsai, 2018). Kutatásait azóta többszörösen igazolták, amely miatt az MBCT terápia a bizonyítottan hatékony terápiák közé került (Nice Guideline, 2004).

A tudatos jelenlét teljesen természetes képességünk, mégis bizonyos technikák segítik ennek a tapasztalásnak a kibontakozását. Végezhetjük ülve, állva, sétálás vagy evés közben, hiszen a figyelmünk mindig a rendelkezésünkre áll.

Hogyan működik a mindfulness?

  • A "Mit" készségek fejlesztése által a figyelmünk fókuszának tudatosítása van a középpontban. Lehet külső fókuszunk, mint amikor például a külső hangokra vagy egy látványra figyelünk vagy lehet belső fókuszú a gyakorlat, amikor a testünk észlelése van a figyelmünk középpontjában.
  • A "Hogyan" készségek tekintetében megtanuljuk ítélkezés-mentesen, elfogadással, gyengéd figyelemmel szemlélni a körülöttünk vagy bennünk zajló folyamatokat.

Mire jó a tudatos jelenlét?

  • Az önismeret növelésére testünk, lelkünk üzeneteinek dekódolása, meghallása által.
  • A stressz csökkentésre a fókuszváltás technikájával, az együttérző odafordulás, a belső "lélekjelenlét" megtanulásával.
  • A depresszió és egyéb érzelmi problémák megelőzésére a testi reakcióink, érzelmeink, gondolataink felismerése, elfogadása, és ha kell, elengedése által.
  • A viselkedés tudatosabb irányítására, automatikus reakcióink helyett tudatos akciók előtérbe helyezése által. Valamint az asszertív, egészséges kommunikáció erősítése a félelem vagy agresszió megnyilvánulásai helyett.

mi a mindfullness a tudatos jelenlet allapota - 2

A mindfulness kapcsán gyakran felmerülő kérdések

1. Mi a különbség a MBSR (tudatos jelenlét alapú stressz csökkentés) és az MBCT (tudatos jelenét alapú kognitív terápia) között?

Az MBCT program egyesíti a mindfulness meditáció és a kognitív pszichoterápia szemléletét.

A kognitív terápia központi gondolata, hogy az, amit gondolunk, visszahat ránk. Sajnos gondolataink nem mindig pontosan tükrözik a valóságot, hanem torzítottan. Ezek a torzítások - melyek leginkább az automatikus negatív gondolatainkban érhetők tetten- azok, amik a depressziós vagy szorongásos élményeink mögött állnak.

Már az ókorban Epiktetosz görög filozófus megállapította, hogy az emberek nem a valóságtól szenvednek, hanem attól, ahogyan szemlélik a valóságot.

A kognitív terápia inkább gondolataink tartalmával foglalkozik és azokkal az információ feldolgozási torzításokkal, mellyel elménk a valóságot irreálisan (gyakran negatívan) értelmezi, míg a tudatos jelenlét meditáció annak a gondolkodási folyamatnak a megfigyelésére fókuszál, mely által a negatív gondolatok terméketlen rágódássá terebélyesednek. A tudatos jelenlét abban próbál segíteni, hogy észrevegyük azt az automatikus reakciót, ahogy felbukkannak ezek a gondolatok és eluralják elménket és időben váltani tudjunk, még mielőtt a depressziós rágódás, vagy a parttalan szorongás erőt venne rajtunk.

2. A tudatos jelenét ezoterikus módszernek számít?

Nem. Bár mély spirituális gyökerei vannak, melyek a keleti és a nyugati hagyományban egyaránt fellelhetők, a módszer elsősorban egy egyszerű technika, mely a hétköznapi élet ritmusába teljesen jól illeszthető.

3. Miben más a mindfulness, mint a relaxáció?

A tudatos jelenlét meditáció, bár gyakran vezethet ellazultság érzéséhez, a célja - az éber figyelem gyakorlása - más. Az is rendben van, ha olykor a feszült vagy izgatott várakozás az, amit észlelünk. A módszer automatikusan nem szünteti meg a problémákat vagy nehéz érzéseket, hanem segít együtt lenni azzal az állapotunkkal, amiben éppen vagyunk. Megfigyelések szerint éppen ez a hozzáállás, ami engedi, hogy a negatív érzések, ahogy jönnek, úgy el is múljanak.

4. Kell a tanuláshoz valamilyen tehetség, adottság?

Nem, mert alapjában véve minden emberben megvan az a képesség, ami a gyakorláshoz kell. Bizonyos betegségek és állapotok, amik a figyelem fenntartását gátolják, pl. akut krízis helyzet, pszichotikus állapot, ellenjavallatot képeznek.

5. Mennyit kell a tudatos jelenléttel foglalkoznom, hogy hatékony legyen?

Ez a módszer ugyanúgy, mint egy sport, ahol az izmainkat erősítjük, a gyakorláson alapul, így az MBCT kurzus 8 hete alatt fontos, hogy mindennap legalább fél-egy órát gyakoroljunk. A későbbiekben, azért, hogy éles helyzetben is segítségünkre legyen (pl. munkahelyi konfliktus, egyszerre beteg mindhárom gyermekem, visszautasításba van részünk), jó, ha van mire alapozni. A gyakorlásnak számos módja van, így mindenki megtalálhatja azt, ami az adott élethelyzetéhez hosszútávon illeszkedik.


Illusztrációk:freepik.com

Kategória: Blog